Üdvözlet a Blognépnek!
E héten is egy elgondolkodtató verset hoztam nektek. Ha egy rövid kis lüktető szösszenetre vágytok, és egy kis merengésre, ajánlom, fogjatok egy bögre kávét, kakaót vagy teát, kucorodjatok a radiátor mellé és olvassátok el ezt az alkotást, amit Sasfiók írt.
Illúzió
Létedet
átfogó,
világot
daloló,
magához
láncoló,
mennyekbe
szárnyaló,
látásod
torzító,
szívedbe
hasító,
lelkedbe
zuhanó,
bánatba
illanó,
reményként
villanó,
álomba
ringató,
könnyeden
csábító,
szétoszló
pillangó –
mégis csak…
Ez a vers tényleg illik a tél komor, elgondolkodtató hangulatához!
VálaszTörlésÉn picit meglepődtem, hogy egy szóhoz ennyi rímet tud találni az ember. Na de meglepetések mindig is lesznek! Én amúgy is szeretem az ehhez hasonló irományokat!